-
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Mindkét faj földfalakba (folyó partfala, homokbánya, löszfal) ássa fészkét. (Fotó: Szép Tibor) -
A gyurgyalagok gyakran zsákmányolnak szitakötőket. (Fotó: Lóki Csaba) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Csonka Péter) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
(Fotó: Fehérvári Péter) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
A sarlósfecskék gyakran templomtornyokban is költenek. (Fotó: Pellinger Attila) -
A sarlósfecske nem közeli rokona a valódi fecskéknek. Külön madárrendbe tartoznak. (Fotó: Pellinger Attila) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Nagy Károly) -
(Fotó: Nagy Károly) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Karcza Zsolt) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor)
Jelentés a fecskék helyzetéről / 2010
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökkenő trendet mutat a fecskék hazai fészkelő állománya, ami a kedvezőtlen május-júniusi időjárás miatt sajnos előre látható volt.
A füsti fecskék éves állománycsökkenése 8,1 százalék, a 1999-es bázis évhez viszonyítva pedig 56,4 százalék, de a legveszélyeztetettebbnek tűnő molnárfecskék éves csökkenése ennél is magasabb, 9,4%. Legritkább fecskefajunk, a partifecske esetében 6,1 százalékos éves csökkenést mért az MME, 1999-hez viszonyítva pedig 33,1 százalékára esett az állománynagyság.
A fecskék hosszútávon vonuló madárfajok, vagyis a telet a Szaharától délre töltik. A csökkenés hátterében e sajátos életmódból adódó nagyobb fenyegetettség áll, amelyet a klímaváltozás és az élőhelyek átalakítása csak felerősít. Bár az idén az első fecskék időben érkeztek, az állomány zöme 1-2 hetes csúszással kezdte meg a költési időszakot. A 2007. és 2008. szeptember közepén hazánkban tapasztalt rendkívül hideg időjárás okozta pusztulások – a molnárfecske és a füsti fecske esetében – jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy e két fecskefajnál az elmúlt 3 évben nagyon alacsony volt az állománynagyság. A partifecske esetében a 2010. május-júniusi, valamint a július végi tiszai árvíz váltott ki hasonló hatást.
Az MME 2010-ben, a fecskék védelmének évében útjára indított egy lakossági adatbázist, amelybe bárki tölthet fel adatokat, aki figyelemmel kíséri a fecskék életét az érkezéstől a távozásukig. A Fecskefigyelő Online Adatbázist az egyesület hosszú távon szeretné működtetni, ugyanis a hatékony védelemhez elengedhetetlen a költőállományok helyzetének minél pontosabb ismerete. Az egyesület internetes fehér gólya online adatbázisa az elmúlt években bebizonyította, hogy a lakosság hatékonyan tud részt venni a megfelelően előkészített felmérésekben (mintegy 100.000 feltöltött adat és fotó, több száz adatközlő).
Kérjük, ha ismer fecskefészkeket, látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt és töltse fel a fecskék védelmét segítő adatait! Innen is elérhető az a füsti fecske fészekkamera, melynek segítségével élőben figyelheti a madarak költését és fiókanevelését.
A következő linkre kattintva letöltheti a fecskék helyzetéről készített jelentésünket!
(PDF formátum, 717 kB)
© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu
Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215