-
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Gyurgyalag (Merops apiaster) és partifecske (Riparia riparia)
Mindkét faj földfalakba (folyó partfala, homokbánya, löszfal) ássa fészkét. (Fotó: Szép Tibor) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
A gyurgyalagok gyakran zsákmányolnak szitakötőket. (Fotó: Lóki Csaba) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske (Delichon urbicum)
(Fotó: Csonka Péter) -
Füsti fecske (Hirundo rustica)
(Fotó: Csonka Péter) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Csonka Péter) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Sarat gyűjtő molnárfecskék
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Fiatal füsti fecske (Hirundo rustica)
(Fotó: Fehérvári Péter) -
Gyülekező molnárfecskék
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Molnárfecske telep Tiszavasváriban
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Fiatal sarlósfecskék (Apus apus)
A sarlósfecskék gyakran templomtornyokban is költenek. (Fotó: Pellinger Attila) -
Sarlósfecske (Apus apus)
A sarlósfecske nem közeli rokona a valódi fecskéknek. Külön madárrendbe tartoznak. (Fotó: Pellinger Attila) -
Partifecske telep a Felső-Tiszán
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske telep Nagyhalász-Homoktanyán
(Fotó: Nagy Károly) -
Kirepülés előtt álló füsti fecske fiókák
(Fotó: Nagy Károly) -
Partifecskék (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske (Delichon urbicum)
(Fotó: Csonka Péter) -
Fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (sár és száraz növényi részek)
(Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (sár és száraz növényi részek)
(Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecskék (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Hatfiókás fészekalj (füsti fecske)
(Fotó: Karcza Zsolt) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Csonka Péter) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor)
A napokban várható zöldár a Tisza partifecske állományának első költését teljesen elpusztítja - figyelmeztetnek a kutatók
Sajnos a tiszai áradással kapcsolatos előrejelzések beigazolódni látszanak és 1998, 2006 után az idén is zöldár vonul majd le a Tiszán a következő napokban, amely az itt fészkelő partifecske állomány első fészekaljainak lényegében teljes pusztulását eredményezi!
"Az áradás a Tisza Tokaj feletti szakaszán május 18-19 táján éri el az I. fokú, sőt nem kizárt a II. fokú szintet, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a partifecskék által lakott szakadófalak víz alá kerülnek, vagy az emelkedő víz miatt a fészkekkel teli falak leszakadnak. "Jó hír a rosszban", hogy az áradás a fészkelési időszak korai időszakában zajlik le, amikor a fészkelő állománynak csak kevesebb, mint a fele érkezett még vissza Afrikából, és a frissen kiásott üregek 10%-ban kezdődött meg csak a tojásrakás. Várhatóan az ár levonulása után a madarak egy fészekaljat fel tudnak majd nevelni, azonban az idén másodköltésekre már nem lesz lehetősége a Tiszán fészkelő állománynak. Az áradás elhúzódása függvényében várható a tiszai partifecskék akár tömeges betelepülése a folyómenti homokbányákban, földmunkák során létrejött gödrök falaiban. Nagyon fontos lesz e telepek felderítése és pozíciójuk rögzítése a Fecskefigyelő adatbázisban és sorsuk követése védelmük érdekében. A jelentős esők nemcsak a Tisza, hanem a Dráva vízgyűjtőjén is jelentős árhullámot indítanak meg, így az ott, a folyó természetes szakadópartjaiban fészkelőállomány esetében is a tiszaihoz hasonló folyamatok várhatóak. A Tiszán átlagosan 7-8 évente vannak áradások a partifecskék fészkelési időszakában, amely gyakorisághoz a partifecskék alkalmazkodni tudtak az utóbbi évezredek során. Sajnos a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések alapján várható, hogy az ezen időszakban előforduló áradások gyakorisága növekedhet." - írja Dr. Szép Tibor, a hazai partifecske kutatás vezetője a partifecske oldalon. A szokatlan hideg okozta további madárvédelmi kockázatokról részletesen olvashat itt >>.

© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu
Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215


