-
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Gyurgyalag (Merops apiaster) és partifecske (Riparia riparia)
Mindkét faj földfalakba (folyó partfala, homokbánya, löszfal) ássa fészkét. (Fotó: Szép Tibor) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
A gyurgyalagok gyakran zsákmányolnak szitakötőket. (Fotó: Lóki Csaba) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske (Delichon urbicum)
(Fotó: Csonka Péter) -
Füsti fecske (Hirundo rustica)
(Fotó: Csonka Péter) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Csonka Péter) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Sarat gyűjtő molnárfecskék
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Fiatal füsti fecske (Hirundo rustica)
(Fotó: Fehérvári Péter) -
Gyülekező molnárfecskék
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Molnárfecske telep Tiszavasváriban
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Fiatal sarlósfecskék (Apus apus)
A sarlósfecskék gyakran templomtornyokban is költenek. (Fotó: Pellinger Attila) -
Sarlósfecske (Apus apus)
A sarlósfecske nem közeli rokona a valódi fecskéknek. Külön madárrendbe tartoznak. (Fotó: Pellinger Attila) -
Partifecske telep a Felső-Tiszán
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske telep Nagyhalász-Homoktanyán
(Fotó: Nagy Károly) -
Kirepülés előtt álló füsti fecske fiókák
(Fotó: Nagy Károly) -
Partifecskék (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske (Delichon urbicum)
(Fotó: Csonka Péter) -
Fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (sár és száraz növényi részek)
(Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (sár és száraz növényi részek)
(Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecskék (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Hatfiókás fészekalj (füsti fecske)
(Fotó: Karcza Zsolt) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Csonka Péter) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor)
Partifecske költőfalak rekonstrukciója növényzettisztítással
A függőleges földfalakban fészkelő partifecskék fészkelőhelyeit nem csak az erózió, a feltölt(őd)és és a költési időszakban végzett illegális homokkitermelés fenyegeti, a növényzet felnövekedése ugyancsak élőhelyvesztést eredményez.
A partifecskéknek növényzetmentes, szabad légi megközelítésű falfelületre van szükségük ahhoz, hogy költeni tudjanak. A növényzet nem csak a be- és kirepülést akadályozhatja, de a ragadozók (kígyók, patkányok, menyétfélék) feljutását is lehetővé teszi a fészkekhez.

Mit tehetünk?
Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.
A problémát többnyire nem a nehezebben eltávolítható nagyobb fák, a vastag fatörzsek okozzák - ezek legtöbbször amúgy is a faltól távolabb állnak és ezért nem kell kivágni őket -, hanem a költőhelyet elfedő vékonyabb újulatok és ágak.






© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu
Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215


