-
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Mindkét faj földfalakba (folyó partfala, homokbánya, löszfal) ássa fészkét. (Fotó: Szép Tibor) -
A gyurgyalagok gyakran zsákmányolnak szitakötőket. (Fotó: Lóki Csaba) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Csonka Péter) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
(Fotó: Fehérvári Péter) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
A sarlósfecskék gyakran templomtornyokban is költenek. (Fotó: Pellinger Attila) -
A sarlósfecske nem közeli rokona a valódi fecskéknek. Külön madárrendbe tartoznak. (Fotó: Pellinger Attila) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Nagy Károly) -
(Fotó: Nagy Károly) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Karcza Zsolt) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor)
Partifecske költőfalak rekonstrukciója növényzettisztítással
A függőleges földfalakban fészkelő partifecskék fészkelőhelyeit nem csak az erózió, a feltölt(őd)és és a költési időszakban végzett illegális homokkitermelés fenyegeti, a növényzet felnövekedése ugyancsak élőhelyvesztést eredményez.
A partifecskéknek növényzetmentes, szabad légi megközelítésű falfelületre van szükségük ahhoz, hogy költeni tudjanak. A növényzet nem csak a be- és kirepülést akadályozhatja, de a ragadozók (kígyók, patkányok, menyétfélék) feljutását is lehetővé teszi a fészkekhez.
Mit tehetünk?
Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.
A problémát többnyire nem a nehezebben eltávolítható nagyobb fák, a vastag fatörzsek okozzák - ezek legtöbbször amúgy is a faltól távolabb állnak és ezért nem kell kivágni őket -, hanem a költőhelyet elfedő vékonyabb újulatok és ágak.
© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu
Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215