Csökkenő állományok
Az MME Monitoring Központ Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos adatgyűjtő programra is épülő most elkészült elemzése szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65%-kal, a füsti fecskéké 44%-kal, a partifecskéké 30%-kal csökkent hazánkban!
Az eredmények azért olyan elkeserítőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.
Töltse le és olvassa el a rövid elemzést itt. >>
Szép Tibor és Nagy Károly (2010): Fecskefajok fészkelő-állományának helyzete Magyarországon a madármonitorozó vizsgálatok eredményei alapján, az 1999-2009. közötti időszakban. Dátum: 2010.03.09.
Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választottuk őket a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.
Miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés?
A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások (például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése) koncentrálódva, és már a nem szakemberek számára is érzékelhetően jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak (részletesen >>), amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak, hiszen a településeinken évszázadok óta együtt élünk a két urbanizálódott fajjal, a füsti és a molnárfecskével.
Sajnos arra kell felhívnunk a lakosság figyelmét, hogy ami rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is:
- a leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával;
- a vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár (ezek a hatások más fajokat is érintenek >>);
- a klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is;
- a sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.
A legfontosabb kérdés, hogy mit tehetünk mi?
Mivel a fecskéket vonulás közben a telelőterületeken és az itthoni költőhelyeiken érő komplex hatásokat közvetlenül és magunkban nem tudjuk befolyásolni, a legfontosabb, hogy:
- A Madárbarát kert program keretében hozzásegítsük őket a lehető legnagyobb költési siker eléréséhez, a legtöbb fióka reptetéséhez:
- A geolokátoros fecskevonulás-kutatás támogatásával >>
- Személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával >>
- Azzal, hogy belép az MME tagjai közé vagy megújítja lejárt tagságát, hozzájárul ahhoz, hogy még nagyobb, még erősebb civil szervezetként mind itthon, mind Európai Uniós szinten hatékonyabban tudjuk képviselni a lakosság, a veszélyeztetett madarak és a természetvédelem közös ügyének érdekeit (tovább a belépési oldalra >>).
- Családjával, barátaival együtt vegyen részt Ön is a fecskefigyelő rendezvényeinken, ismerje meg ezeket az érdekes, veszélyeztetett madarakat, s juttassa el minél több ismerőséhez a fecskevédelmi év hírét.
© MME-BirdLife Hungary »