-
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Gyurgyalag (Merops apiaster) és partifecske (Riparia riparia)
Mindkét faj földfalakba (folyó partfala, homokbánya, löszfal) ássa fészkét. (Fotó: Szép Tibor) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
A gyurgyalagok gyakran zsákmányolnak szitakötőket. (Fotó: Lóki Csaba) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske (Delichon urbicum)
(Fotó: Csonka Péter) -
Füsti fecske (Hirundo rustica)
(Fotó: Csonka Péter) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Csonka Péter) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Sarat gyűjtő molnárfecskék
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Fiatal füsti fecske (Hirundo rustica)
(Fotó: Fehérvári Péter) -
Gyülekező molnárfecskék
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Molnárfecske telep Tiszavasváriban
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Fiatal sarlósfecskék (Apus apus)
A sarlósfecskék gyakran templomtornyokban is költenek. (Fotó: Pellinger Attila) -
Sarlósfecske (Apus apus)
A sarlósfecske nem közeli rokona a valódi fecskéknek. Külön madárrendbe tartoznak. (Fotó: Pellinger Attila) -
Partifecske telep a Felső-Tiszán
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske telep Nagyhalász-Homoktanyán
(Fotó: Nagy Károly) -
Kirepülés előtt álló füsti fecske fiókák
(Fotó: Nagy Károly) -
Partifecskék (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Molnárfecske (Delichon urbicum)
(Fotó: Csonka Péter) -
Fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (sár és száraz növényi részek)
(Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (sár és száraz növényi részek)
(Fotó: Lóki Csaba) -
Partifecskék (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Hatfiókás fészekalj (füsti fecske)
(Fotó: Karcza Zsolt) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Csonka Péter) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor) -
Partifecske (Riparia riparia)
(Fotó: Szép Tibor)
Hová fordulhatunk, ha fecskepusztítást, fecskefészek-leverést, telepmegsemmisítést tapasztalunk?
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
A májusi ítéletidő miatt újabb állománycsökkenést elszenvedő fecskéinknek csak akkor van esélye legalább részben pótolni az első költés veszteségeit, ha a fecskevédelmi eszközök alkalmazása mellett társadalmi összefogás indul a törvénytelen és értelmetlen fecskepusztítások, fészekleverések, telepmegsemmisítések ellen.
A hatályos jogszabályok a természetvédelmi oltalom alatt álló madarakra a költési időszak alatt kiemelt figyelmet fordítanak. A védett madarak fészkei, tojásai és fiókái a kifejlett madarakhoz hasonlóan a törvény hatálya alá esnek, ezért pusztításuk, a fészkek és fészkelőhelyek engedély nélküli bolygatása törvénytelen!

Bármennyire megdöbbentő is, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság egy része egyre kevésbé toleráns a velünk együtt élő állatok iránt. Zavarja őket a falusi kakaskukorékolás, a ház előtti gólyafészek és az eresz alatti fecskecsalád ("zajosak és piszkosak" - mondják), és ezért feljelentik az állattartó szomszédot, nyíllal lelövik a gólyákat, légpuskázzák a fecskéket, leverik a tojásos és fiókás (!) fészkeket (néhány a megtörtént esetek közül). Sokszor a nemtörődömség, a törvények nemismerete áll a fecskepusztítás hátterében. Ennek tipikus esete, amikor az előző évekről ottmaradt építkezési földhalmokat (jellemzően út- és autópálya építésekkor) május-augusztus folyamán, tehát a partifecskék költési időszakában dózerolják el - "természetesen" a madarakkal együtt.
A 2010-es fecskevédelmi év egyik nagy eredménye, hogy - értesülve a fecskék elképesztő mértékű állománycsökkenéséről - egyre többen figyelnek az épületfelújítások, földmunkák által veszélyeztetett, a költési időszakban törvénytelenül megsemmisített fecsketelepekre.
Mit tehetünk?
Ha törvénytelen madárpusztítást tapasztalunk, veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, a legjobb, leggyorsabb megoldás, ha a területileg illetékes zöldhatósághoz (Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőséghez [KÖTEVIFE]) fordulunk. Ez az országos hatósági hálózat köteles és jogosult eljárni minden ilyen bejelentés ügyében. A területileg illetékes zöldhatóságok listáját megtalálja itt >>. Az oldalon, a felsorolás előtt, található az a felügyelőség-kereső településlista, melynek segítségével kideríthető a területi illetőség. A bejelentést mindenképpen írásban, e-mailen (vagy postai levélben, de ez sokkal lassúbb) érdemes megtenni, mert ennek nyoma van.
Természetesen az MME-hez is lehet bejelentést tenni, mivel azonban az egyesület civil szervezetként semmiféle ellenőrzési és hatósági jogkörrel nem rendelkezik (ebben a tekintetben az MME is az állampolgárokkal azonos jogérvényesítési körbe tartozik), a bejelentéseket mi is csak továbbítani tudjuk a hatóságokhoz.
© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu
Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215



