Bevezetés

Jelenleg az alábbi térképen látható fészkelőhelyekről rendelkezünk információkkal.

Ismer fészkelőhelyeket? Megfigyeli a fecskefészkek lakóinak életét?

Megszámolná a környezetében található fészkeket? Akkor kattintson ide! >>

A térképi alkalmazás a közeli pontokat kék (1-9 pont), sárga (10-99 pont) és piros (100 pontnál több) körökkel jelezve összevonja, s a kör közepében megjeleníti az összevont pontok számát. Ezekre a körökre kattintva, az összevont pontokra nagyítódik a térkép.

A fészkelőhelyeket jelölő markerekre kattintva, egy felugró szövegbuborékban olvashatóak az adott fészkelőhely legfontosabb adatai. Ha az adott fészkelőhelyről további információkat is szeretne megtudni, akkor a felugró szövegbuborékban a megfelelő linkre kattintva elérheti annak adatlapját.

Az egyes fajok fészkelőhelyeit más-más színű marker jelöli. Ha egy fészkelőhelyen több faj fészkelését is jelezték, akkor az adott marker fehér színben jelenik meg.

Néhány információ a térkép mozgatásáról

+ A Google térképet a bal felső sarokban található gombokkal (+/-) és „csuszkával” vagy a görgős egereken scrollozással tudja nagyítani/kicsinyíteni.

+ A térképet az egér mozgatásával és bal gombjának egyidejű lenyomásával vagy a bal felső sarokban látható nyilakra kattintva tudja bármely irányban mozgatni. 

+ A térképi felület bármely pontján történő dupla kattintásra az adott pont kerül a középpontba. 

Mivel 2010 a fecskék védelmének éve volt, így ennek apropóján egy olyan adatbázist fejlesztettünk és indítottunk útjára, melybe mindenki tölthet fel adatokat, aki figyelemmel kíséri a fecskék életét az érkezéstől a távozásukig. Természetesen a Fecskefigyelő Online Adatbázist hosszú távon szeretnénk működtetni, hogy a jövőben folyamatosan rendelkezzünk adatokkal állományaik aktuális helyzetéről.

A hatékony védelemhez elengedhetetlen a költőállományok helyzetének minél pontosabb ismerete. A fecskék esetében az adatgyűjtés akkor igazán hatékony, ha ebbe az ország egész területéről minél többen kapcsolódnak be. Az MME internetes fehér gólya online adatbázisa az elmúlt években bebizonyította, hogy a lakosság hatékonyan tud részt venni a megfelelően előkészített felmérésekbe (mintegy 85.000 feltöltött adat és fotó, több száz adatközlő). Ezért a gólya adatbázis mintájára tavasztól elindítjuk a Fecskefigyelő Online Adatbázist, ahova bárki feltöltheti megfigyelési adatait (tavaszi érkezések, fecskefészek számlálások, költési siker (fiókaszám), költésszám, nyár végi gyülekezés, őszi elvonulás stb.).

Az adatbázist folyamatosan fejlesztjük, ezért újabb és újabb funkciók lesznek elérhetőek.

Kérjük, hogy a használat előtt tanulmányozzák a további menüpontokat és az adatbázis használatával kapcsolatos útmutatókat!

Az adatbázis fejlesztését és működtetését az MME Monitoring Központjának munkatársai végzik.

Kérjük, hogy a felmerülő problémákkal és kérdésekkel forduljanak munkatársainkhoz, a fecskefigyelo@mme.hu e-mail címen!

A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak. Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként a fecskéket választotta az év madarainak.

Klíma- és élőhelyváltozási problémák

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése. A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.