Füsti fecske

Füsti fecske (Hirundo rustica)

Testméretek

Testhossz (cm): 17-19

Szárny fesztávolság (cm): 32-34

Testtömeg (g): 16-22

Meghatározás

Hosszú, hegyes szárnyú, mélyen villás farkú fecskefaj. Háta és szárnya csillogó kékesfekete színű, alsóteste fehér. Torka és homloka sötétvörös, mellén széles kékesfekete szalag látható. Széleső faroktollain irányváltoztatás közben jól látható fehér foltok vannak.  A faitalok szélső faroktollai rövidebbek, a homlok és torok sárgásbarna, tollazata kevésbé csillogó. Gyakran repül alacsonyan a föld vagy vízfelszín közelében rovarokra vadászgatva. Jellegzetes csiviteléséről is fel lehet ismerni. Vadászát közben rövid „vit” hangokat ismétel.

Elterjedés

A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak.

Hazai állomány nagysága, trendje

Hazai állományát 220-320 ezer pár körülire becsüljük, mely az egyes években jelentősen ingadozik. Országos állománya az elmúlt tíz évben mérsékelt csökkenést mutat.

Élőhely

Főként a nyílt területeken, legelők, kaszálók, mezőgazdasági táblák, folyók, tavak, nádasok felett, illetve ezen élőhelyek közelében lévő településeken fordulnak elő.

Táplálkozás

A füsti fecske rovarevő madárfaj, táplálékát elsősorban a levegőben fogja el.

Fészkelés

A füsti fecske esetében napjainkra lényegében csak az emberi építményeken való fészkeléssel találkozhatunk, amelyek között kitüntetett szereppel bírnak az állattartást szolgáló épületek. Fészke felül nyitott, sárgombócokból összetapasztott, kehely alakú építmény. Nagyobb, 20 párat meghaladó nagyságú telepei főként nagyobb állattartó telepeken, szarvasmarha és ló istállókban találhatóak. Magyarországon a füsti fecske fészkelési időszaka az április-augusztus közötti időszak. A korán, május közepéig párba álló egyedek nagy része sikeresen tud két fészekaljat is nevelni, ritkán három fészekalj is lehetséges. A tojások inkubációs ideje 14-16 nap. A fiatal madarak 19-21 napos korukban repülnek ki először a fészekből. A fiatal madarak több hétig a fészek közelében maradnak, majd utána vándorolnak el a változó távolságban lévő éjszakázó helyekre.

Vonulás

Hosszú távú vonuló faj, melyre széles frontú vonulás jellemző, több vonulási iránnyal és útvonallal. A tavaszi vonulás időszaka március-május, míg az őszi vonulás esetében augusztus-október.

Védelmi helyzete

Az európai költő területen a hagyományos állattartási módok eltűnése a megfelelő táplálkozási és fészkelési lehetőségek jelentős beszűkülését eredményezi, amely a fészkelő telepek számának és nagyságának csökkenésén keresztül közvetlen hatással lehet a kireptetett fiókák számára. A vizes élőhelyek szerepe különös fontossággal bír a túléléshez szükséges rovarmennyiség biztosításában, mind a hazai fészkelő állomány mind az országon átvonuló állományok esetében. A Földközi-tenger térségében a tradicionális éjszakázó helyeket biztosító nádasok megőrzése, a terjeszkedő települések és más infrastrukturális fejlesztések miatt egyre nagyobb fontossággal bír. Műfészekkel, sáros itatóhely létrehozásával elősegíthetjük megtelepedését. Természetvédelmi értéke 10000 Ft.