-
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
Mindkét faj földfalakba (folyó partfala, homokbánya, löszfal) ássa fészkét. (Fotó: Szép Tibor) -
A gyurgyalagok gyakran zsákmányolnak szitakötőket. (Fotó: Lóki Csaba) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Csonka Péter) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
(Fotó: Fehérvári Péter) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
(Fotó: Orbán Zoltán) -
Az év madara 2013-ban. (Fotó: Lóki Csaba) -
A sarlósfecskék gyakran templomtornyokban is költenek. (Fotó: Pellinger Attila) -
A sarlósfecske nem közeli rokona a valódi fecskéknek. Külön madárrendbe tartoznak. (Fotó: Pellinger Attila) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Nagy Károly) -
(Fotó: Nagy Károly) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Lóki Csaba) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Karcza Zsolt) -
(Fotó: Csonka Péter) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor) -
(Fotó: Szép Tibor)
Molnárfecske
Molnárfecske (Delichon urbicum)
Testméretek
Testhossz (cm): 13-15
Szárny fesztávolság (cm): 26-29
Testtömeg (g): 15-23
Meghatározás
Legfőbb ismertetőjegye a sötét hátoldaltól élesen elütő fehér farcsík. Válla, dolmánya és feje kékesfekete, szárnya fekete. Alsóteste fehér. Rövid farka enyhén villás. Földön tartózkodó madáron jól megfigyelhető a fehér tollas lábfej. Röpte kevésbé gyors a füsti fecskéhez képest. Gyors szárnycsapkodások után hosszan vitorlázik. Általában nagyobb magasságban vadászik, minta füsti fecske. A faitalok tollazata kevésbé csillogó, torkuk, begyük piszkosfehér.
Elterjedés
Költőterülete kiterjed Európára, Ázsiára, Észak-Amerikára és Északnyugat-Afrikára. Európában és hazánkban is a települések gyakori fecskefaja.
Hazai állomány nagysága, trendje
Hazai állományát 100-200 ezer pár körülire becsüljük, mely az egyes években jelentősen ingadozik. Országos állománya az elmúlt 11 évben csökkenést mutat.
Élőhely
A faj eredeti, természetes fészkelőhelyei a nyílt kitettségű sziklafalak. Ilyen telepekkel ma már csak Ázsiában találkozhatunk. Európában elsősorban településeken találhatóak, beleértve a nagyobb városokat is.
Táplálkozás
A füsti fecskénél valamivel kisebb méretű rovarokkal táplálkozik. Nemcsak levegőben fogja el zsákmányát, hanem a falakon, fákon is felszedi zsákmányát.
Fészkelés
Kolóniákban vagy magányosan fészkel. Dél-Európában több száz, szorosan egymás mellé épített fészekből álló telepei is megtalálhatóak. Észak felé haladva ezek kisebbek és lazább szerkezetűek. Fészkét a füsti fecskéhez hasonlóan sárból és növényi szálakból készíti, de fészke teljesen zárt, egy szűk bejárattal. Április elején érkeznek meg az első példányok, de a vonulás júniusig elhúzódhat. Évente kétszer, ritkábban háromszor is költhet, amelyek szeptember végéig is elhúzódhatnak. 14-16 nap kotlás után kelnek ki a fiókák, és 21-23 napos korukban hagyják el a fészket.
Vonulás
Hosszú távú vonuló, az európai állomány a Mediterráneum csaknem teljes szélességét kitevő vonulási fronton éri el Afrikát. A molnárfecske tavaszi vonulása hazánkban március második felében kezdődik, a legtöbb madár áprilisban érkezik. A fészkelési időszak után a molnárfecske több százas csapatokba verődik. Magyarországon a faj tömegesen szeptember végéig tartózkodik, szórványos megfigyelések azonban még október második feléből is vannak.
Védelmi helyzete
Költésének sikere nagyban függ az épületek tulajdonosainak hozzáállásától. „Fészekpelenka” alkalmazásával – mely megakadályozza az ürülék lehullását –, megóvhatjuk az épületet a szennyeződésektől, a madarakat a lakók haragjától. Műfészkekkel elősegíthetjük fészkelését. Természetvédelmi értéke 10000 Ft.
© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) | mme@mme.hu
Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet | Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21.
Adószám: 19001243-2-43 | Számlaszám: 11712004-20011215